Alapítson céget Cipruson — vagy helyezze át a cégét Magyarországról

Magyarországon a társasági adó 9 százalék, az Európai Unió legalacsonyabb általános kulcsa, Cipruson pedig 15. Egy magyar vállalkozás Ciprusra költöztetése tehát soha nem a társasági adókulcsról szól. Arról szól, hogy a tulajdonos személy szerint mennyit tart meg — és még előtte arról, hogy egy magyar állampolgár egyáltalán meg tud-e szűnni belföldi illetőségűnek lenni.

Frissítve a 2026-os ciprusi adójogszabályok és rendelkezések szerint.

Magyarországról Ciprusra, végig egyetlen szolgáltatóval

A Sumly az az egyablakos, teljesen digitalizált út, amelyen a saját kiköltözése, a cégalapítás és a napi működés Magyarországról Ciprusra egyetlen kézben marad. Bejegyezzük a céget, a rendelés napján megnyitjuk a könyvelést, tételes rovatszinten elkészítjük az összes ciprusi bevallást, a Yellow Slipet, az adóügyi illetőséget és a non-dom regisztrációt pedig fix áras szolgáltatásként visszük végig. Egy partner, egy felület, egy nyilvános árlista — ügyvéd, könyvelő és a kettő között tátongó senkiföldje helyett.

Ez a Sumly — és amit valóban elvégzünk Ön helyett

Ön jelentkezik. Mi megalapítjuk a céget, titkára és képviselője vagyunk Cipruson, székhelyet biztosítunk postatovábbítással, működtetjük a könyvelési rendszert és a könyvelőt, gondoskodunk a könyvvizsgálóról, és bekötjük a fizetési és értékesítési rendszereit. Az otthoni oldalon a megfelelő tanácsadóhoz irányítjuk.

Mindkét oldalon Ön mellett vagyunk. A ciprusi oldalt teljes egészében mi visszük. Az otthoni oldalon közvetlenül a hálózatunk tanácsadójához vagy ügyvédjéhez visszük, és mi tartjuk a szálat köztük és köztünk. Egy kapcsolattartó az egész költözés alatt. Ha az ügy egyszerű, mindent fix áron elvégzünk.

1. rész: Mibe kerül az elköltözés

A hazája nem engedi el abban a pillanatban, amikor a gép felszáll. Ez tovább fut.

Olcsóbb-e Ciprus a magyar 9 százalékos társasági adónál?

Nem, és ezt mindennél előbb leírjuk, mert egy magyar vállalkozó egyetlen sorból kiszúrja a kitérést. A NAV saját társaságiadó-füzete szerint az adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka, lineárisan. Ciprus ezzel szemben az idei évtől 15% a 2026-os adóévtől mértékű társasági adót vet ki.

Hat százalékpont, magyar előnnyel, a társaság szintjén. Ha az egyetlen szám, ami Önnek számít, az, amit a cég fizet a nyereségére, akkor maradjon. Ez nem retorikai engedmény egy fordulat előtt: az olvasók jelentős részének ez a helyes válasz, és a magyar nyelvű találati lista tele van olyan oldalakkal, amelyek nem képesek leírni, mert még mindig egy 12,5 százalékos ciprusi kulcs ellen árulnak, ami január elsején megszűnt létezni.

Ami ezután jön, az az őszinte maradék: a tulajdonosi szint, a szocho felső határa és a kiköltözéssel együtt mozgó mentesség, az IP Box, és az az egyetlen szerkezeti tény a magyar illetőségről, amely több ilyen ügyet dönt el, mint az oldalon szereplő összes adókulcs együttvéve.

Nem veri-e már a KIVA azt, amit Ciprus adni tud?

Bizonyos cégalakoknál igen, és ez külön választ érdemel, nem lábjegyzetet. A kisvállalati adó 10 százalékos adó, amely a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót együtt váltja ki, olyan alapon, amely a jóváhagyott osztalékból és a tőkeműveletek eredményéből épül fel, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel — de legalább a személyi jellegű kifizetések összegével.

Olvassa el figyelmesen ezt az alapot, mert nem nyereségadóról van szó. A vállalkozásban maradó eredmény — beleértve a készletre és eszközre fordított nyereséget — soha nem kerül bele. Az a cég tehát, amelynek bérköltsége eltörpülteti a felosztható nyereségét, nagyjából a bértömegére fizet 10 százalékot, és ez a 10 százalék a munkáltatói szochót már magában foglalja. A NAV saját iránymutatása pontosan ezt mondja arról, kinek érdemes a KIVA-t megfontolnia: azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a személyi jellegű ráfordítások jellemzően meghaladják a nyereséget, és azoknak, amelyek jelentős fejlesztést finanszíroznak eredményből vagy tőkeemelésből.

A belépést az előző évre, kapcsolt vállalkozásokkal együtt vizsgálják: 100 főt meg nem haladó létszám, 6 milliárd forintot meg nem haladó bevétel, 6 milliárd forintot meg nem haladó mérlegfőösszeg, december 31-i mérlegfordulónap, az előző két naptári évben véglegesen nem törölt adószám, és ellenőrzött külföldi társaság hiánya. A megszűnés az a pont, ahol a ciprusi terv ütközik vele.

Érdemes tisztán látni, mit nem vált ki a KIVA. A társasági adó és a szocho szerepel a listán; a helyi iparűzési adó nem. Egy KIVA-alany tehát ugyanúgy ad be iparűzési bevallást, és ugyanúgy a forgalomból származtatott alapon adózik, mint bárki más. Aki a magyar oldalt egyetlen 10 százalékos számként képzeli el, kihagyja a képletből azt a tételt, amely éppen a gyenge években jelentkezik. Ugyanez fordítva is igaz: a ciprusi 15 százalék mellé sem a semmi kerül, hanem a ciprusi munkáltatói járulékok és a saját megfelelési naptár — csak más szerkezetben.

Megszűnhet-e egy magyar állampolgár belföldi illetősége?

Ezen a kérdésen fordul meg az egész folyosó, és jóformán semmi nem válaszolja meg egyik nyelven sem. Az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint — ahogy azt a NAV kifejti — belföldi illetőségű magánszemély az, aki magyar állampolgár, kivéve a kettős állampolgárt, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye. Nem az, aki itt él. Nem az, aki 183 napot itt tölt. Maga az állampolgárság elég hozzá.

A NAV ezután kertelés nélkül kimondja a következményt is: a magyar állampolgárok a magyar szabályok szerint akkor is belföldi illetőségűek, ha többéves időszakban egy külföldi államban élnek és dolgoznak. Az ismerős lépcső — állandó lakóhely, majd létérdekek központja, majd szokásos tartózkodási hely — csak azokra fut le, akik az állampolgársági, a szabad mozgásra, a letelepedett jogállásra és a hontalanságra vonatkozó kategóriákon kívül esnek. Egy magyar alapítónál soha nem jut el odáig.

Ha ez a minta amerikainak hangzik, az nem véletlen: olyan állam, amely az útlevelét adóztatja, nem azokat, akik ténylegesen ott élnek. A hasonlóság viszont pontosan ott ér véget, ahol számítana. Az Egyesült Államok saving clause-t írt az egyezményeibe, hogy a tie-breaker ne segíthessen az állampolgárán. Magyarország nem tett ilyet. A belső jog fogja Önt, az egyezmény pedig elengedi — ezért a magyar kiköltözés valódi, megoldható mérnöki feladat, nem pedig életfogytiglan, aminek csak egy konzulátuson lehet véget vetni.

A mechanizmus tehát a következő. Magyarország az állampolgárság alapján tart igényt Önre. Ciprus akkor tart igényt, amikor teljesíti a saját illetőségi tesztjét. Két igény működésbe hozza az egyezményes tie-breakert, és a NAV a szokásos sorrendet alkalmazza: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, végül állampolgárság. Ön nem a magyar illetőség elől menekül. Ön egy tie-breakert próbál megnyerni — és a költözés minden mozzanatát ehhez az egy mondathoz érdemes igazítani.

Mit jelent pontosan az állandó lakóhely, ha elmegy?

Sokkal többet egy kártyán szereplő címnél, és itt hal el a félig elvégzett költözések fele. A NAV meghatározása szerint állandó lakóhely az a lakás, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Aztán jön a mondat, amely a legtöbb ügyet eldönti: az állandó lakóhely nem változik meg, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

Fordítsa meg, és nézze a tie-breaker felől. A budapesti lakás „egyelőre” megtartása nem semleges biztosíték. A NAV saját olvasatában éppen hogy fenntartja a magyar állandó lakóhelyet, így a tie-breaker első kritériuma vagy egyenesen Magyarország javára dől el, vagy — ha ciprusi otthona is lesz — továbbtolja az elemzést a létérdekek központjára, ahol a családi, társadalmi és gazdasági kapcsolatokat mérlegelik egymással szemben. Minden Budapesten hagyott szál bizonyíték ebben a mérlegelésben.

Változhat-e az illetőség év közben?

Igen, és ez a magyar anyag legnagylelkűbb eleme. A NAV külön oldalt tart fenn az illetőségváltás az adóéven belül címen, amely megerősíti, hogy megváltozott körülmények mellett az illetőség adóéven belül is módosulhat, és végigvezet egy esetet: valaki nyolc hónapig belföldi illetőségű, szeptember 1-jén kiköltözik, és a magyar kapcsolatait felszámolva külföldi illetőséget szerez.

A kettéválasztás tiszta. A belföldi illetőség alatt megszerzett jövedelem Magyarországon adóköteles marad, és bekerül az adott év bevallásába. A változás után megszerzett külföldi forrású jövedelem viszont a NAV saját szavaival semmilyen módon nem adóköteles Magyarországon. Nincs visszakövetelés az egész naptári évre, és nincs szabály, amely a kiköltözés előtti hónapokat egy külföldi hálóba húzná előre.

Tegye az előző bekezdés mellé, és megkapja a működő magyar kiköltözés alakját: az állampolgársági szabály miatt az elmenetel nem automatikus, a megosztott év szabálya miatt viszont — ha egyszer valódi — tiszta. Mindkét fele egyszerre igaz, és azok a tervek buknak el, amelyek csak a másodikat vették figyelembe.

Kiváltja-e a ciprusi költözés a tőkekivonási adót?

Ha a céget mozdítja, igen — ez a magyar exit charge, és Magyarország éppen az Ön ügyletét tette a lista élére. A különös szabályok 2020 óta élnek. A NAV társaságiadó-füzete négy tőkekivonási tényállást sorol fel, és az első az, hogy az adózó külföldre helyezi az üzletvezetésének helyét, és ennek eredményeként külföldi adóügyi illetőséget szerez.

A másik három mind arról szól, hogy eszközök vagy tevékenységek lépnek át a magyar székhely és a külföldi telephely között, illetve fordítva, olyan feltétellel, hogy az átadás után már nem keletkeztetnek magyar társaságiadó-kötelezettséget. A közös elem a magyar adóztatási jog elvesztése — pontosan az, amiért egy exit charge létezik.

Az adóalap kimondottan egyszerű, és ismerős: a kivonás adóévében az adóalapot növelni kell az átadott eszközök vagy tevékenységek kivonáskori piaci értékének és a kivonáskori nyilvántartott, könyv szerinti — vagy annak megfelelő — értékének különbözetével. Van egy józan korlát is: a növelés csak annyiban alkalmazandó, amennyiben ugyanaz a körülmény nem eredményez már legalább ekkora adóalap-növelést a Tao. tv. más szabályai szerint, tehát nincs kétszeres számbavétel.

És itt jön a kedvezmény, amely a pénzáramlást átrajzolja. Bizonyos esetekben az átadott eszközökre vagy tevékenységekre jutó adó öt részletben fizethető meg a Tao. tv. 16/A. § (4) bekezdése alapján, a bevallás NY-02 lapjának 55. sorában választva, a tőkekivonásra jutó adó megállapítására pedig külön lap, a 2529-01-07 szolgál. A NAV a jogosító eseteket csak „bizonyos esetekként” írja le, mi pedig nem találjuk ki Ön helyett a feltételeket: hogy a választás EU- és EGT-célországra korlátozódik-e, és hogy jár-e vele kamat vagy biztosítékadás, a törvény szövegére és a magyar tanácsadójára tartozó kérdés.

Két dolgot érdemes megjegyezni. Egyrészt 9 százalékkal ez a legenyhébb exit charge az egész útmutatósorozatban — Magyarország ugyanazon az alacsony kulcson adóztatja a látens nyereséget, mint mindent mást. Másrészt, és gyakorlatiasabban: egy új ciprusi cég alapítása a tovább működő magyar társaság mellett nem tőkekivonás. A teher az üzletvezetés, az eszközök vagy a tevékenységek kivitelére tapad. A magyar „exit tax”-szorongás jelentős része valójában olyan ügylet miatti szorongás, amelyet az alapító soha nem is tervezett.

Minősítheti-e a NAV magyarnak a ciprusi cégét?

Igen, és ez nagyobb kitettség, mint az EKT, mert nem egy szeletet, hanem az egész társaságot nyeli el. A NAV a belföldi illetőségű adózók között felsorolja a külföldi személyt, ha üzletvezetésének helye belföld. Nem a székhelyet nézi. Azt, hogy hol vezetik ténylegesen.

Az a ciprusi limited, amelynek valódi döntései a hetedik kerületben, kávé mellett születnek, belföldi illetőségű adózó a teljes nyereségére, a ciprusi bejegyzése pedig dísz. A NAV ezt nem is egzotikus határesetként kezeli: az üzletvezetés helye alapján belföldi illetőségű külföldi személy csoportos társaságiadó-alany tagja is lehet, ennél belföldibb egy adózó nemigen tud lenni.

Figyelje meg, hogy Magyarország az üzletvezetésének helye fogalmát mindkét ajtón használja. Behozza a vezetést, és a cég magyar lesz. Kiviszi, és a tőkekivonási adó első tényállásába lép. Egy fogalom, két irány — ezért nem a bejegyzés után rácsavarozott megfelelési feladat a tartalom kérdése. Ez maga a szerkezet.

Gyakorlatban ez ciprusi helyszínen tartott igazgatósági üléseket jelent, olyan igazgatókat, akik ténylegesen döntenek, ott aláírt szerződéseket, és olyan könyvelést, amely mindezt megmutatja. Ez utóbbi nem mellékes: a tiszta, dátumozott, ellenőrizhető nyoma annak, hogy a döntések és az ügyletek hol történtek, maga a bizonyíték — és vagy létezik az első naptól, vagy nyomás alatt kell rekonstruálni.

Elkapja-e egy ciprusi céget a magyar EKT-szabály?

Sokkal kevésbé, mint az angol nyelvű relokációs műfaj sugallja, és az ok szerkezeti, nem technikai. A magyar ellenőrzött külföldi társaság szabály a Tao. tv. 4. § 11. pontjában él, és a következményei a társaságiadó-alapon futnak keresztül: a nem valódi jogügyletből vagy jogügyletek sorozatából származó fel nem osztott nyereség a Tao. tv. 8. § (1) f) pontja alapján növeli a magyar adózó adózás előtti eredményét; az EKT-ban fennálló részesedés nem lehet bejelentett részesedés, ezzel elzárul a részesedéskivonás kedvezménye egy későbbi értékesítéskor; az EKT által megfizetett külföldi adó viszont az e ponton adóztatott jövedelemre beszámítható.

És most az irány, ami a történet igazán érdekes fele. Az alacsony adóztatás tesztje a hazai kulcshoz van kalibrálva — a magyar hazai kulcs pedig az Európai Unió legalacsonyabbja. Bármilyen hányadot használ is a törvény, az a 9 százalék hányada. A ciprusi 15 százalék a magyar viszonyítási ponthoz képest nem alacsony adóztatású, hanem magasabb. Az az általános figyelmeztetés, hogy „az uniós EKT-szabályok vonatkozhatnak a ciprusi cégére”, 25 százalékos országokat elhagyó alapítóknak íródott, és egy magyar esetében jóformán a visszájára fordul.

A részesedési és alacsony adóztatási százalékokat nem közöljük, mert a Tao. tv. 4. § 11. pontját a kutatás során nem sikerült hivatalos szövegből elolvasni, és amit nem tud hivatkozni, azt nem is szabad kinyomtatni. A fenti érvhez nincs is rájuk szükség. Három megszorítás tartja őszinten a képet:

• A teszt a ténylegesen megfizetett adót nézi, nem a névlegest. Az a ciprusi cég, amely az IP Box miatt vagy azért fizet nagyon keveset, mert a jövedelme túlnyomó része mentes értékpapír-átruházási nyereség, a 15 százalékos kártya ellenére is beleeshet.
• A nem valódi jogügylet ága bármilyen kulcs-összehasonlítástól függetlenül működik. Azt kérdezi, hol vannak a jelentős személyi funkciók. Egy semmiről sem döntő héj 15 százalékon ugyanúgy elbukik, mint 5-ön.
• És a KIVA-alanyiság kulcsoktól függetlenül, egyenesen megszűnik, ha EKT-ja lesz.

A magyar EKT-kérdés tehát nem az, hogy „elég alacsony adózású-e Ciprus ahhoz, hogy baj legyen” — nagy valószínűséggel nem az —, hanem az, hogy „valóban azt csinálja-e a ciprusi cég, amiért fizetik”. Ugyanaz a kérdés, mint az üzletvezetés helyénél, csak más irányból.

Mennyit fizet egy magyar tulajdonos az osztalék után?

Kevesebbet, mint amennyit a legtöbb összehasonlítás kiszámol, és a magyar nyelvű tartalom itt téved a leggyakrabban, mindkét irányba. A két réteg a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó.

Az szja lineárisan 15% az osztalékon. A szocho 13% — de van hozzá egy fizetési felső határ, amelyet a legtöbb összefoglaló egyszerűen kihagy.

Az adófizetési felső határ, és ami belül van rajta

A nevesített tőkejövedelmek — osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereség — utáni szochót csak addig kell megfizetni, amíg az összevont adóalapba tartozó jövedelem és e tőkejövedelmek együttes összege el nem éri a minimálbér huszonnégyszeresét. Ez 2026-ban 7 747 200 forint, a január 1-jén hatályos 322 800 forintos havi minimálbérből számítva. A NAV saját példája: az a vállalkozó, akinek 5 200 000 forint összevont adóalapba tartozó jövedelme és 3 000 000 forintos osztalékalapja van, ebből 2 547 200 forint után fizet szochót.

Két következmény esik ki ebből a táblázatból. A felső határ fölött egy további forint osztalék határterhe 15 százalék, nem 28 — tehát minden olyan összehasonlítás, amely a 15-öt és a 13-at egy nagy osztalék egészére adja össze, túlbecsüli a magyar terhet. Alatta viszont a szocho valódi pénz — így minden olyan összehasonlítás, amely a szochót elhagyja, alábecsüli egy szerényebb osztalék terhét. Mindkét hiba gyakori ebben a műfajban. Ennek pontos leírása a minimum, mielőtt bárki országváltásra biztatja Önt.

Egy mechanikus csapda: a kifizető addig vonja le a szochót, amíg Ön nem nyilatkozik, hogy a felső határt elérte. Előretekintő nyilatkozat is tehető, de ha a jövedelem utóbb elmarad, az adót az éves szja-bevallásban, 6 százalékkal növelten kell bevallani és a bevallás határidejéig megfizetni.

Külföldi osztalék, amíg még belföldi illetőségű

Ez mindenkit érint, aki azelőtt alapít Cipruson, hogy az illetőségi kérdés rendeződne. A NAV 04-es füzete világos: a magánszemélynek mindkét államban keletkezik kötelezettsége, a forrásállam az egyezmény szerint adóztathat, a magyar adót pedig a külföldön megfizetett adó 90 százaléka csökkenti, legfeljebb a magyar kulccsal számított adó mértékéig az adott jövedelem alapján. Ha a külföldi adó a magánszemélynek visszajár, beszámításnak egyáltalán nincs helye. A még belföldi illetőségű alapítónak fizetett ciprusi osztalék tehát magyar adóztatási esemény részleges beszámítással, nem adómentes bevétel.

Vele megy-e Ciprusra a szocho?

Nem — és ez az egész kiköltözési anyag egyetlen olyan megtakarítása, amely mechanikus, nem érvelési. A NAV szocho-füzete szerint nem kell szochót fizetni annak a személynek a jövedelme után, aki a szociális biztonsági koordinációs rendeletek alapján másik uniós tagállamban biztosított, és ezt az illetékes külföldi hatóság igazolásával bizonyítja.

Ciprusi biztosítás, megszerzett igazolás, és a 13 százalékos réteg lekerül. Nincs mit vitatni és nincs mit mérlegelni — vagy megvan a papír, vagy nincs. Figyeljen a szabály alakjára is: a mentesség a társadalombiztosítás tényleges áthelyezését jutalmazza, nem a cégalapítást. Kicsiben ugyanaz a tanulság, mint az illetőségi szabálynál.

A ciprusi oldalon az egészségügyi hozzájárulás a GeSY rendszerben 2,65% az évi 180 000 euróig terjedő jövedelemre, vagyis kemény plafon, nem korlátlan százalék. Egy komoly osztalékot felvevő tulajdonosnál éppen ez a plafon a ciprusi számtan egyik csendes indoka.

Adóztatja-e Magyarország a vagyont vagy az örökséget, ha elmegy?

Nem úgy, ahogy az alapítók félnek tőle, és nem is fogunk kitalálni ide egy taszító tényezőt. Magyarországon nincs visszatérő nettó vagyonadó. A vagyon megszerzését illetékkel terheli, és vannak helyi vagyoni típusú adók, de a NAV füzetkatalógusában semmi nem ír le éves, nettó vagyonra kivetett terhet. Ciprus szintén nem vet ki vagyonadót, tehát ezen a tengelyen a költözés semleges.

Az öröklési illeték valós, de szűk. Az általános mérték az egy-egy örökösnek jutó örökség tiszta értékének 18 százaléka, lakóingatlan esetén 9 százalék. A mentességek viszont a szokásos családi esetet teljesen lefedik: az örökhagyó egyenes ági rokona — az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolattal együtt —, a házastárs, a bejegyzett élettárs, valamint az örökhagyó testvére — vér szerinti, féltestvér és örökbefogadott egyaránt — által megszerzett örökrész mentes az illeték alól, felső korlát nélkül. Mostoha- és nevelt gyermeknél, illetve mostoha- és nevelőszülőnél a tiszta érték 20 millió forintja mentes.

Ciprus a maga részéről egyáltalán nem vet ki öröklési adót. Egy magyar alapító tehát nyer itt valamit, de nem sokat, mert a magyar családi vonal amúgy is illetékmentesen örököl. Ha egy oldal azt állítja, hogy a magyar öröklési teher indok a kivándorlásra, akkor nem olvasta el a 20-as füzetet.

Mit csinál az összehasonlítással a helyi iparűzési adó?

Valamit, amit a 9 kontra 15 fejléc teljesen elrejt, és ez a magyar relokációs tartalom legkevésbé jelentett tétele. A helyi iparűzési adót az önkormányzat veti ki helyi rendelettel, és — ez a lényeg — forgalomból származtatott alapon, nem a nyereségen. A NAV saját HIPA-kitöltési útmutatója nem is közöl kulcsot: az önkormányzati rendelet szerinti adómértéket az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatásából tölti be a bevallásba.

Szándékosan nem írunk ide százalékot. Az önkormányzati kulcsra vonatkozó törvényi felső határ egy közkeletű szám, amelyet a kutatás során nem sikerült hivatalos szövegből visszaigazolni, és olyan adószámnak, amelyet nem tud hivatkozni, semmi keresnivalója egy oldalon, amelyről költözési döntést hoznak. Amit viszont ki tudunk mondani, az a szerkezet — és valójában az változtatja meg az összehasonlítást.

Az alap a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, ez a levonás azonban a bevétel emelkedésével sávosan korlátozódik: korlátlan 500 millió forint nettó árbevételig, majd 85 százalék az 500 millió és 20 milliárd közötti sávban, 75 százalék 20 és 80 milliárd között, és 70 százalék e fölött. A kisebb vállalkozás választhatja a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített, tételes adóalapot, ha a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónál a 120 millió forintot — cserébe elveszíti a HIPA-kedvezményeket, -csökkentéseket és -mentességeket.

A következtetés könnyen kimondható és nehezen vitatható: mivel a teher a forgalmon fut és nem a nyereségen, egy vékony árréssel dolgozó magyar cég olyan években is fizet iparűzési adót, amikor társasági adót alig, és a veszteséges év sem mentesít. Vegye hozzá, hogy a KIVA kizárólag a társasági adót és a szochót váltja ki — a HIPA nincs a listán, tehát alatta végig fut. Aki minden évben HIPA-bevallást ad be, ezt magától tudja; ezért is hangzik értékesítési szövegnek az az összehasonlítás, amely megáll a 9 százaléknál.

Elbírja-e a munkát az 1981-es magyar–ciprusi egyezmény?

Létezik, alkalmazandó, és régi. A NAV saját listája Magyarország alkalmazható adóegyezményeiről Ciprusnál ezt adja: 82/1982. (XII. 29.) MT rendelet, aláírás 1981. XI. 30., alkalmazható 1983. I. 1-jétől. Léptékül: a cseh és a szlovák egyezmény kilencvenes évekbeli, a ciprusit viszont a Magyar Népköztársaság kötötte, és soha nem váltották fel.

Ez konkrétan számít, nem homályosan. Éppen ennek az okiratnak a tie-breakerére támaszkodik, amikor a magyar illetőséget le akarja zárni, és ez az okirat lényegében minden modern egyezményes visszaélés-ellenes építménynél korábbi. Cikkszintű osztalék-, kamat- és jogdíjkulcsokat, valamint a 4. cikk szövegének parafrázisát nem közöljük róla, mert az egységes szerkezetű szöveg a kutatás során hivatalos forrásból nem volt elérhető, a NAV általános megjegyzése pedig arról, mit engednek „jellemzően” az egyezmények, az egyezményekről általában szól, nem erről. Aki sablonból mond Önnek magyar–ciprusi cikkszintű kulcsot, attól érdemes megkérdezni, melyik szöveget olvasta.

Ami viszont egyáltalán nem függ az egyezménytől: Magyarország és Ciprus egyaránt uniós tagállam, így az anya- és leányvállalati, valamint a kamat- és jogdíjirányelv szabályozza a köztük mozgó jövedelmet, függetlenül attól, mi áll egy 1981-es okiratban. A legtöbb alapítónak amúgy is ez a relevánsabb jogforrás.

2. rész: Mit ad Önnek Ciprus

Az egyszerűbb fele — és az, amelyet teljes egészében mi építünk fel.

Hogyan néz ki a ciprusi oldal?

Egyszerűbben, mint a magyar — nagyrészt ez a vonzereje. A társasági adó 15% a 2026-os adóévtől. A személyi jövedelemadó sávjai 0% 22 000 euróig, 72 000 euró felett 35%. Az áfaregisztráció 15 600 euró adóköteles forgalomnál indul, az általános kulcs pedig 19%.

Az érdemi érv a tulajdonosi rétegben van. A non-dom rendszerben — a ciprusi jog „non-domiciled” jogállása — a jogosult magánszemély 17 évig időtartamban kívül esik az osztalékra kivetett különleges védelmi hozzájáruláson, míg a domicile-lal rendelkező részvényes 5% a 2026-os eredményből származó osztalékra mértékkel adózik. A tulajdonos saját osztalékát tehát a GeSY 2,65 százaléka éri el a 180 000 eurós plafonig, és jóformán semmi más. Állítsa mellé a 15 százalékos szját és a felső határig terhelő 13 százalékos szochót, és látni fogja, hol lakik a különbség — nem a cégben, hanem a személyben.

A termékcégeknek pedig ott az egyetlen út, amelyen a ciprusi effektív kulcs a magyar 9 százalék alá megy: az IP Box, amely a minősített jövedelmen 3% a 2026-os adóévtől effektív mértéket jelent. Ez az a profil, ahol a költözés már nem növekményes, hanem szerkezeti. És ez az a profil is, amelynek valóban át kell települnie, mert egy 3 százalékos effektív kulcs pontosan olyan „ténylegesen megfizetett adó", amelyet egy EKT-elemzés észrevesz. A részletek itt vannak: a ciprusi IP Box igénylése és az IP Box szolgáltatási oldal; a tágabb kép pedig a ciprusi adóelőnyök külföldieknek és a 2026-os reform változásai.

Két kidolgozott példa, és egy, amelyik azt mondja: maradjon

140 000 euró nyereségű tanácsadó cég, egy tulajdonos, teljes osztalékfizetés. Magyarországon a cég 9 százalékot, 12 600 eurót fizet, és 127 400 eurót oszt fel; ebből az szja 15 százaléka 19 110 euró, marad nagyjából 108 290 euró a szocho-réteg előtt, amely 13 százalékkal csak addig terhel, amíg az összjövedelem eléri a 7 747 200 forintot, azután megáll. Összesítve nagyjából 22,65 százalék, plusz egy fix szochoösszeg. Cipruson keresztül a cég 15 százalékot, 21 000 eurót fizet, 119 000 eurót oszt fel, a non-dom tulajdonost pedig csak a GeSY 2,65 százaléka éri el, 3 153 euró, marad körülbelül 115 847 — nagyjából 17,25 százalékos összteher. A rés évi 7 500 euró körül van. Valós, de önmagában nem indok két ország cseréjére.

500 000 euró nyereségű SaaS cég, minősített szellemi tulajdonnal. Magyarországon a 9 százalék 45 000 euró, a 455 000 eurós osztalék szjája 68 250, és marad hozzávetőleg 386 750 — ugyanaz a 22,65 százalékos alakzat nagyobb számokon, megint a szocho előtt. Ciprus IP Box nélkül: 75 000 euró társasági adó, 425 000 euró osztalék, a GeSY plafonja 4 770 euró, marad körülbelül 420 230. Ciprus IP Boxszal, 3 százalékos effektív kulcson: 15 000 euró társasági adó, 485 000 euró osztalék, ugyanaz a 4 770 eurós GeSY-plafon, és marad nagyjából 480 230 euró. Ez évi hatszámjegyű különbség, és ez az egyetlen felállás az útmutatóban, amelyben Ciprus a magyar alapkulcs alá megy.

És az az eset, amikor maradnia kell. Egy tizenkét fős ügynökség KIVA-alanyként, amelynek személyi ráfordításai jóval meghaladják a felosztható nyereségét, lényegében a bértömegére fizet 10 százalékot — és ebben a 10 százalékban a munkáltatói szocho már benne van. Vigye Ciprusra, és egyetlen 10 százalékos terhet cserél 15 százalékos társasági adóra plusz ciprusi munkáltatói járulékokra ugyanazon a bértömegen, ráadásul a KIVA-ja megszűnik abban a pillanatban, amikor ellenőrzött külföldi társaság kerül a képbe. Nem fogjuk úgy tenni, mintha ez a számtan minket igazolna. Ha ez az Ön cége, az őszinte tanács az, hogy előbb árazza be rendesen a KIVA-pozíciót, és csak azután kérdezze meg, mit tesz hozzá Ciprus.

Mindhárom példa teljes osztalékfizetést, alapkulcsokat és azt feltételezi, hogy Ön ténylegesen ciprusi adóügyi illetőségűvé vált. A saját szochopozíciója, a HIPA-alapja, a KIVA-státusza és a tőkekivonási kitettsége mind mozgatja az eredményt — pontosan ezért van a megbeszélés.

Miért Ciprust választják más adóparadicsomok helyett?

Mert a legtöbb alternatíva olyan helyen kéri Öntől, hogy éljen, ahol egyébként nem élne. Ciprus normális európai ország, amelynek történetesen vonzó az adópozíciója, és egy magyar család számára a hétköznapi érvek legalább annyit nyomnak, mint a fiskálisak.

• Az EU legalacsonyabb erőszakos bűnözési rátái közé tartozik. A gyerekek gyalog mennek. Ez megváltoztatja, milyen egy átlagos hét.
• Mindenhol beszélnek angolul — a bankban, az iskolában, a cégbíróságon és az orvosnál. Egy magyar alapítónak ez érzékelhetően kevesebb súrlódás, mert a magyar nyelv külföldön kevés ajtót nyit, az angol viszont itt szinte mindet.
• Már mindenhonnan vannak itt emberek. Nem Ön lesz az első külföldi alapító a szobában, és van letelepedett magyarul beszélő közösség is, nem csak kísérlet.
• Az üzlet és az ingatlanpiac egyaránt pörög, a szabályozói hozzáállás pedig nyitott, nem védekező — a magyar bevallási naptárhoz szokott vállalkozónak kimondottan könnyed.
• A tengerpart. Ciprusi télen is le lehet menni a tengerhez, a nyarakért pedig kontinenseken át utaznak az emberek. Budapestről nézve ez nem életmódfrissítés, hanem másik éghajlat.
• Az élelmiszer megfizethető — különösen a hús, a gyümölcs és a zöldség, vagyis a háztartási költségvetés azon része, amit egy család havonta észrevesz.

A kifejezetten magyar taszító tényezőket is érdemes néven nevezni, mert szerkezetiek, nem érzelmiek: illetőségi szabály, amely az útlevelet követi és nem az életet; helyi adó, amely a forgalmon fut, tehát a rossz években is fáj; kisvállalati rendszer, amely egy másik országban hozott döntés miatt szűnhet meg; és egy Ciprussal fennálló egyezményes viszony, amely egy 1981-es okiraton nyugszik.

Hogyan lesz egy magyar alapító ciprusi adóügyi illetőségű?

Két úton, és 2026-tól a rövidebb lett könnyebb. A 183 napos szabály a szokásos. A 60 napos szabálynak most négy feltétele van, miután a régi ötödiket — hogy máshol ne legyen adóügyi illetőségű — törölték a 60 napos szabályból: legalább 60 nap Cipruson; egyetlen másik államban sem több 183 napnál; ciprusi illetőségű személynél fennálló üzleti tevékenység, munkaviszony vagy tisztség az év egészében; és ciprusi állandó otthon, saját tulajdonban vagy bérelve.

Egy magyarnak ez a törlés több puszta technikai részletnél. Mivel az Szja tv. 3. § 2. pontja az állampolgárság alapján továbbra is igényt tart Önre, a régi ötödik feltétel pontosan azt a vitát hívta elő, amelyet egy magyar alapító nem nyerhetett meg. Most, hogy nincs többé, a ciprusi tesztet a maga feltételei szerint teljesítheti, és hagyhatja, hogy az egyezményes tie-breaker végezze a dolgát — ez a helyes sorrend, és a fordítottja annak, ahogy a legtöbben nekifutnak.

Különösen figyeljen a harmadik feltételre: ciprusi üzleti tevékenységet, munkaviszonyt vagy tisztséget kíván az év egészében. Egy októberben bejegyzett cég nem tud utólag január–decemberi feltételt teljesíteni, ezért a cégalapítás és a kiköltözés időzítése ugyanaz a beszélgetés. A mechanikát a ciprusi 60 napos szabály és a ciprusi non-dom jogállás írja le.

A két út között nem ízlés szerint kell választani. A 183 napos szabály egyszerűbb, mert nem kér semmilyen kiegészítő feltételt, viszont az év nagyobbik felét Cipruson tölti, ami magyar szemmel éppen a tie-breaker szempontjából hasznos: minél kevesebb napot tölt Magyarországon, annál nehezebb a szokásos tartózkodási helyet ide kötni. A 60 napos út rugalmasabb, de négy feltételt kell egyszerre és folyamatosan tartani, és mindegyiket dokumentálni. Magyar alapítónál a választás nem adóoptimalizálás, hanem bizonyítási stratégia.

Uniós állampolgárként jogosult a Yellow Slipre, az uniós polgárok szabad mozgásához kapcsolódó regisztrációs igazolásra — a magyarázatot itt találja, mi pedig szolgáltatásként visszük végig. Az adóügyi illetőség és a non-dom regisztráció ettől külön ügy, és fix áras adóügyi illetőség szolgáltatásként áruljuk, 750 euró/fő áron. Ha nem felel meg a feltételeknek, még fizetés előtt szólunk.

Működtethető-e egy magyar webshop Cipruson keresztül?

Igen, és azt, hogy kellemes-e, a könyvelés dönti el. Az EU-ba szállító magyar kereskedő már most OSS-bevallásokban, platformadatszolgáltatásban és három devizában, díjakkal csökkentve érkező kifizetésekben él. Az értékesítő cég ciprusi áthelyezése ebből semmit nem tüntet el; azt változtatja meg, melyik hatóság kapja meg — és az egész boltot egyetlen, egy helyről bevallott uniós áfapozícióba teszi.

Egy dolgot viszont érdemes előre végiggondolni: a webshop áthelyezése önmagában nem oldja meg az üzletvezetés helyének kérdését. Ha a beszerzést, az árazást, a marketinget és a vevőszolgálatot továbbra is Magyarországról irányítják, a ciprusi cég ugyanabba a kockázatba fut bele, mint bármelyik másik. A boltnál ez könnyebben orvosolható, mint egy szolgáltató cégnél, mert a működés jelentős része amúgy is rendszerekben zajlik — de a rendszereket is valakinek működtetnie kell, és annak a valakinek ott kell lennie.

A Sumly bővítményei közvetlenül kapcsolódnak a boltra, így a rendelések, a visszatérítések, a díjak és a kifizetések akkor kerülnek a könyvekbe, amikor megtörténnek, nem pedig negyedév végén, CSV-exportokból rekonstruálva. Hogy melyik mit olvas be és mit könyvel, itt olvasható: Shopify könyvelés és WooCommerce könyvelés. A kézzel dolgozó alapítónak a gyakorlati hozadék az, hogy az áfa és az OSS megszűnik havi rekonstrukciós projekt lenni, és jelentéssé válik, amit megnéz.

3. rész: Hogyan zajlik a költözés

A döntéstől a ciprusi cég első számlájáig.

Hogyan néz ki a költözés hónapról hónapra?

Minőségileg, mert a valódi ütemtervet a saját KIVA-pozíciója, a HIPA-éve és a magyar kötések bontásának sebessége szabja meg.

• Nulladik hónap. Két tényt tisztázunk Önnel mindennél előbb: KIVA-alany-e, és hogy egy ciprusi entitás ellenőrzött külföldi társaságnak minősülne-e e körben. Ha a terv az üzletvezetés áthelyezése és nem a párhuzamos alapítás, a hálózatunkból hozott magyar tanácsadó árazza be a tőkekivonási kitettséget.
• Első hónap. Mi alapítjuk a ciprusi céget. A könyvelés a rendelés napján nyílik, és a regisztrációs csomagot — áfa, társadalombiztosítás, munkavállalók, tényleges tulajdonos — mi adjuk be a cég létrejöttével együtt.
• Első–harmadik hónap. Mi intézzük a Yellow Slipet, a bankolást és az uniós fizetéseket; Ön veszi a saját tulajdonú vagy bérelt ciprusi otthont. Mi indítjuk a ciprusi biztosítást, hogy a 883/2004/EK rendelet szerinti igazolás létezzen, ne csak ígéret legyen.
• Harmadik–hatodik hónap. Ön viszi át azt a tartalmat, ami az üzletvezetés helye szempontjából számít — hol ülésezik a testület, ki dönt, hol írják alá a szerződéseket —, és mi vezetjük róla a jegyzőkönyvet. A magyar állandó lakóhelyet a magyar tanácsadója bontja le rendesen, dátumokkal és dokumentumokkal.
• Az illetőségváltás körül. A NAV elfogadja az adóéven belüli illetőségváltást. Az addig szerzett jövedelem magyar; utána a külföldi forrású jövedelem teljesen kívül esik a magyar adón. Mi gondoskodunk róla, hogy a dátum valódi legyen és papír álljon mögötte, ne utólag választott legyen.
• A következő tavasz. A megosztott év magyar bevallását a tanácsadója adja be. Mi visszük a ciprusi feltöltési ciklust, és rovatszinten készítjük el az első teljes ciprusi társaságiadó-bevallást.

Milyen hibákat követnek el a magyar alapítók?

Azt hiszik, hogy a társasági kulcs az érv — bármelyik irányban: elhiszik az oldalt, amely 12,5 százalékos ciprusi adót ír, vagy fordítva, ránézésre elvetik Ciprust, mert a 9 alacsonyabb, és soha nem nézik meg a tulajdonosi réteget. Elolvassák valahol, hogy „nincs exit tax”, és ráhúzzák egy olyan cégmigrációra, amely tisztán a Tao. tv. 16/A. §-ában van. KIVA-alanyként alapítanak Cipruson, és a megszűnési szabályt utólag ismerik meg. Budapestről vezetik a ciprusi céget, és az üzletvezetésének helyét papírmunkának tekintik. Összeadják a 15 és a 13 százalékot egy teljes osztalékra, és azt szűrik le, hogy Magyarország büntet — vagy elfelejtik a szochót, és azt, hogy olcsó. „Biztos, ami biztos” alapon megtartják a lakást, és közben véglegesnek nevezik a költözést. Soha nem szerzik meg a 883/2004/EK rendelet szerinti igazolást, és olyan szochót fizetnek, ami nem járt volna. És sablonból idéznek magyar–ciprusi egyezményes kulcsot, holott a sablon nyilvánvalóan soha nem nyitott ki egy 1982-es MT rendeletet.

4. rész: Ki végzi a munkát

Mindezt megteheti maga is. Alább, hogy az mibe kerül.

Csinálja maga — vagy csináltassa a Sumlyval

Mindkét út valóban járható, a kérdés csak az, mennyi ismeretlen adminisztrációt akar cipelni akkor, amikor a magyar kiköltözést is menedzseli. Egyedül csinálni azt jelenti: a cégbíróság nyomtatványai és díjai, saját maga szerzett székhely, áfa- és VIES-regisztráció, évi kétszeri feltöltés, éves beszámolók és olyan könyvek, amelyeket a könyvvizsgálója elfogad — mindezt az illetőségi kérdés és a tőkekivonási adó várható összege mellett. A Sumly útja három árat tesz közzé, és nem talál ki negyediket: cégalapítás 950 eurótól egyszeri díjjal, a szoftver havi 39 eurótól, és a saját Sumly minősített könyvelője havi 390 euróért, a nulladik naptól nyitott könyvekkel.

A 950 euró tartalmazza a névfoglalás ellenőrzését, minden bejegyzési iratanyag elkészítését és benyújtását, a cég bejegyzését a ciprusi cégnyilvántartónál, valamint a Sumly-könyvelés megnyitását a rendelés napján. Az állami kiadásokat külön számlázzuk, miután a kérelmet jóváhagyták.

A szoftver önmagában is elvisz egy teljes céget, akár Limassolban ül, akár még Budapesten: számlázás, mesterséges intelligenciával működő kettős könyvvitel, élő nyílt bankolási adatkapcsolat, minden áfa-, VIES-, feltöltési és társaságiadó-bevallás rovatszinten előkészítve, élő kimutatások, saját e-mail-címmel rendelkező dokumentumbeérkező, mobilos bizonylatfotózás, amely magától lekönyveli magát, többdevizás számlázás, csapatszerepkörök és az AI-asszisztens — plusz a bérszámfejtés havi 15 euró/munkavállaló áron, az IP Box követés havi 50 euróért, a Projektek havi 10 euróért, és az e-kereskedelmi bővítmények.

A katalógus többi elemét minden ügyfélnek kínáljuk, és a megbeszélésen mérjük fel: virtuális cím postafiókkal, a beérkező posta digitális szkennelésével a felületére, bárhol is van; névleges igazgató és titkár, ahol a szerkezet valóban megkívánja; a Yellow Slip, amelyre uniós állampolgárként jogosult; adóügyi illetőség és non-dom 750 euró/fő áron; a regisztrációs csomag — áfa, társadalombiztosítás, munkavállalók, tényleges tulajdonos; könyvvizsgálat a Partner Auditorson keresztül; bankolás és uniós fizetések; valamint a szakjogászi hálózat az összetett relokációkhoz.

Mondja el, mire van szüksége, és egyetlen, világos csomagajánlatként kapja vissza az egészet — benne az IP Box kérelemmel is, ahol illik, mert az összetett szakértői munka, amit Önnel együtt kell átnézni, mielőtt bárki árat mond rá. Nincs óradíj és nincs meglepetésszámla.

A Sumly, egy ügyvédi iroda és egy hagyományos könyvelőiroda

Ügyvédi iroda kontra Sumly — és mi történik, ha bonyolódik

A Sumly olcsóbb és gyorsabb, és mi az ügyvédekkel dolgozunk, nem ellenük. Amikor egy ügy túl bonyolulttá válik ahhoz, amit a Sumly közvetlenül elvégez, egyszerűen összekötjük a megfelelő szakértővel pontosan abban a jogterületben, ahol segítségre van szüksége, és minden a legjobb gyakorlat szerint készül el, mindig. Így is, úgy is ugyanott kezdődik: keressen minket.

Egy magyar alapítónál ez a megosztás a lényeg. Az Szja tv. 3. § 2. elemzése, a tőkekivonási adó értékelése és a KIVA-döntés magyar tanácsadóra tartozik, és ezt minden alkalommal meg is mondjuk. A ciprusi fele — a cég, a könyvelés, a bevallások, a Yellow Slip és az illetőség — egyetlen szolgáltatótól, egyetlen felületen, négy közzétett áron érkezik. Ettől a Sumly a legjobb választás azoknak a magyar alapítóknak, akik céget alapítanak Cipruson és ide költöztetik a vállalkozásukat.

Miért a Sumly a legjobb könyvelőrendszer egy ciprusi cégnek?

A Sumly a legjobb könyvelőszoftver egy ciprusi korlátolt felelősségű társaságnak — mert pontosan egyetlen dologra épült, a ciprusi adójogra: mind a 16 ciprusi áfakód a hivatalos áfabevallás rovataihoz rendelve, a VIES és a feltöltési adó natívan, nem lokalizációként. Ezt az állítást bárhol szívesen megvédjük, és ami következik, az a bizonyíték.

Megérkezés után két helyi fejlesztésű alternatívát fognak ajánlani Önnek: a Cybookst és a Balabookot. Hetente találkozunk a volt ügyfeleikkel — és amit újra meg újra elmondanak: munkafolyamatok, amelyek az egyszerű könyvelést fölöslegesen bonyolulttá tették, döcögő élek és hibák, várakoztató ügyfélszolgálat — kusza élmény, amelyet megkönnyebbülve hagytak maguk mögött.

Ezen ellenőrizhető szempontok mindegyikén a Sumly vezet. Ez tényszerű összehasonlítás — nem ízlés kérdése.

Kimondva: a legjobb ügyfélszolgálat, a legjobb könyvelőszoftver, a legjobb könyvelő MI, a legjobb könyvelő és a legjobb árak — és mindez könnyedén. A részletek közzétéve: Sumly kontra Cybooks és Sumly kontra Balabook, a magyar alapítók által esetleg már használt nemzetközi eszközökhöz pedig Xero, QuickBooks és Sage.

Az IP Boxról egy mondat ismétlést érdemel: az IP Box a legnagyobb egyetlen tétel egy ciprusi termékcég adópozíciójában — és a legkönnyebben eljátszható, ha a könyvelést soha nem erre állították be. Egy magyar alapítónál ez kétszeresen igaz, mert a 3 százalékos effektív kulcs éppen az a szám, amit egy EKT-elemzés megnéz, tehát a követést és a tartalmi nyomvonalat az első hónaptól együtt kell felépíteni. A kérelem beszélgetésként indul.

Mi történik, ha jelentkezik

Semmit nem kell előre eldöntenie, és a papírjainak sem kell rendben lenniük.

1. Ön jelentkezik Tizenöt perc. Meghallgatjuk, mivel foglalkozik, és megmondjuk, mi vonatkozik Önre.
2. Mi elvégezzük a munkát Cég, titkár, székhely, könyvelés, könyvvizsgáló, áfa és illetőség. Ha ügyvéd kell, hozunk egyet.
3. Ön folytatja Egy felület, egy kapcsolattartó, minden határidő időben előkészítve.

Kérdések, amelyeket magyar alapítók tényleg feltesznek

Frequently asked

Tényleg drágább Ciprus, mint a magyar 9%?

Társasági szinten igen, és aki mást állít, egy már nem létező adókulcsot ad el Önnek. Magyarországon a társasági adó a pozitív adóalap 9 százaléka, ez az Európai Unió legalacsonyabb általános társaságiadó-kulcsa. Ciprus 2026-tól 15 százalékot szed, a magyar nyelvű cikkekben máig emlegetett 12,5 százalék helyett. Aki kizárólag a cég által fizetett adóra optimalizál, annak maradnia kell — és ezt inkább az első képernyőn írjuk le, mint a lábjegyzetben.

Megszűnhet-e egy magyar állampolgár magyar adóügyi illetősége azzal, hogy Ciprusra költözik?

A belső jog alapján önmagában nem. Az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárság önmagában megalapozza a belföldi illetőséget — egyetlen kivétel a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakcíme —, és a NAV kimondja, hogy a magyar állampolgár akkor is belföldi illetőségű marad, ha éveken át külföldön él és dolgozik. Az illetőséget ténylegesen az egyezmény szerinti tie-breaker mozdítja el, ami csak akkor lép működésbe, ha Ciprus is illetőségűnek tekinti Önt. Ez a magyar kiköltözés valódi mérnöki feladata — és megoldható.

Számít-e, hogy megtartom a budapesti lakást?

Rendkívül sokat számít, mert a NAV szerint állandó lakóhely az a lakás, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik, és ez nem változik meg attól, hogy valaki ideiglenes jelleggel, huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. Ha a lakás olyan otthon marad, ahová visszajár, a tie-breaker első kritériuma könnyen Magyarország javára dől el. Ha viszont valóban megszünteti, vagy a létérdekek központját mozdítja el, más lesz az elemzés kiindulópontja.

Mi a tőkekivonási adó, és kiváltja-e a költözésem?

A Tao. tv. 16/A. §-ában szereplő társaságiadó-szabály, amelyre 2020 óta különös rendelkezések vonatkoznak. A NAV által felsorolt négy tényállás közül az első éppen az, hogy az adózó külföldre helyezi az üzletvezetésének helyét, és ezzel külföldi adóügyi illetőséget szerez — vagyis pontosan az, amit egy magyar cég ciprusi áthelyezése jelent. Az adóalap a kivont eszközök kivonáskori piaci értéke csökkentve a nyilvántartott könyv szerinti értékkel, az adó pedig a Tao. tv. 16/A. § (4) bekezdése alapján öt részletben is megfizethető. Új ciprusi cég alapítása a meglévő magyar társaság mellett ettől eltérő ügylet, eltérő válasszal.

Megfogja-e egy ciprusi céget a magyar EKT-szabály?

Sokkal kevésbé, mint azt az angol nyelvű relokációs műfaj feltételezi, méghozzá szerkezeti okból: az alacsony adóztatás tesztje mindig a hazai kulcshoz mérten van kalibrálva, a magyar hazai kulcs pedig az EU legalacsonyabbja. A ciprusi 15% a magyar 9% fölött van. Ami viszont változatlanul él: a Tao. tv. 8. § (1) f) pontjának nem valódi jogügyletre vonatkozó ága, amely azt kérdezi, hol vannak a tényleges funkciók — és az olyan kedvezmények, mint az IP Box, amelyek a ténylegesen megfizetett adót jóval a névleges kulcs alá viszik. A tartalom dönt, nem az adókártya.

Mennyi szochót fizetek valójában az osztalék után?

Kevesebbet, mint amennyit a naiv 15 plusz 13 százalék sugall. A szocho 13 százaléka eléri az osztalékot, de csak addig, amíg az összevont adóalapba tartozó jövedelem és a nevesített tőkejövedelmek együtt el nem érik a minimálbér huszonnégyszeresét, ami 2026-ban 7 747 200 forint. E fölött egy további forint osztalék határterhe 15 százalék, nem 28. A kamatjövedelem és a tartós befektetési számla jövedelme viszont teljes egészében a felső határon kívül esik, ott a teljes összeg szochoalap.

Megszűnik-e a szocho, ha ténylegesen kiköltözöm?

Igen, és ez az egész kiköltözési anyag egyetlen mechanikus, papírral igazolható megtakarítása. A NAV szocho-füzete szerint nem kell szochót fizetni annak a személynek a jövedelme után, aki a szociális biztonsági koordinációs rendeletek alapján másik uniós tagállamban biztosított, és ezt az illetékes külföldi hatóság igazolásával bizonyítja. Ciprusi biztosítás, igazolás a kézben, és a 13 százalékos réteg lekerül. Ez dokumentumkérdés, nem érvelési kérdés.

Mi lesz a KIVA-mmal, ha ciprusi céget alapítok?

Ezt még aláírás előtt tisztázni kell. A KIVA-alanyiság a törvény erejénél fogva megszűnik 200 fő létszám vagy 12 milliárd forint bevétel felett — és akkor is, ha az adóalanynak ellenőrzött külföldi társasága lesz, mégpedig annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amelyben a külföldi társaság ilyennek minősül. Egy 10 százalékos adót fizető cégnél, ahol az adóalapban a szocho már benne van, ez nagyobb esemény, mint bármi a ciprusi oldalon.

Ad-e a Sumly magyar adótanácsot?

Nem. Mi a ciprusi oldalt építjük és működtetjük: a céget, a könyvelést a nulladik naptól, a ciprusi áfa-, VIES-, feltöltési és társaságiadó-bevallásokat, a Yellow Slipet, valamint az adóügyi illetőség és a non-dom regisztrációt. Ez az útmutató a NAV saját füzeteit idézi és hivatkozza, hogy lássa a döntés alakját, de hogy a Tao. tv. 16/A. § miként értékeli az Ön eszközeit, és hogy az egyezményes pozíciója megáll-e, magyar adószakértőre tartozik. Ahol a helyzet indokolja, összekötjük a hálózatunk szakjogászaival.

Érdemes tovább olvasni

• Minden ország útja Ciprusra — a kiköltözési útmutató oda, ahol most van
• Ciprusi non-dom jogállás — a 17 éves mentesség részletesen
• A ciprusi 60 napos szabály — napszámlálás és illetőségigazolás
• A Yellow Slip magyarázata — az uniós regisztrációs igazolás lépésről lépésre
• Mi változott a 2026-os ciprusi adóreformban
• Hogyan jegyeztessen be céget Cipruson és mennyibe kerül
• Névleges igazgató Cipruson — mikor van rá valóban szükség
• Ciprusi adóelőnyök külföldieknek — a teljes kép egy helyen

Az oldalon lévő kalkulátor alapkulcsokkal, feltételezett éves hozammal és teljes nyereségfelosztással számol, tehát a különbség alakját mutatja, nem az Ön eredményét: Magyarországot a 9 százalékos társasági kulcson és az osztalék 15 százalékán futtatja, és nem modellezi sem a KIVA-t, sem a HIPA-t, sem a szocho felső határát — mindhármat a fenti szöveg kezeli, mert egyik sem feltételezhető egy konkrét cégről. A magyar adatok 2026-ra vonatkoznak, kivéve ahol a forrás saját dátumot visel, a forintösszegek pedig a NAV saját közzétett számai; a ciprusi adatok a 2026-os adóévtől érvényesek. A Sumly árai nem tartalmazzák az áfát, az alapítás állami kiadásait pedig a kérelem jóváhagyása után külön számlázzuk.